II. rész - 13. fejezet (Édes keserűség)

II. rész

Feltépett sebek

13. fejezet

Édes keserűség

Szöul belvárosa nemcsak éjjel, hanem napközben is élettől nyüzsögve virágzott. A reggeli esőnek nyoma sem volt, csupán az úttesten és a járdán itt-ott megmaradt tócsák árulkodtak a korábbi csapadékról. Az időjárás kellemes volt, az üzletek tömve voltak emberekkel.

Miután Onew elengedte Taeyeont a munkából, Tiffany könnyedén meggyőzte a főnököt, hogy Seohyun és ő kísérhessék haza. Tiffany azonban úgy gondolta, Taeyeonnak (és szerinte Seohyunnak is) jót tenne egy vásárlással, süti evéssel és szórakozással eltöltött nap a szobában kuksolás helyett. Tae eleinte még a Siwonnal való találkozás sokkhatása alatt volt, de Fany gondoskodott arról, hogy ne maradjon ideje egyik lánynak sem a gondolataiba merülni.

– El nem tudom képzelni, ez a sok ember mit keres ilyenkor az utcán! Senki sem dolgozik? Mi lesz így a gazdasággal? – nézett körbe felháborodottan Tiffany.

– Nem kellene mégis inkább hazakísérni Taeyeont, majd visszamennünk az irodába? – szólalt meg szinte suttogva Seohyun, mire Fany egyik karjával Taeyeonba, másikkal pedig Seohyunba karolva vezette a többieket tovább.

– Seobaby! Csak egy napra próbálj meg elszakadni a munkától! – válaszolta kedvesen, de határozottan Tiffany, mire Taeyeon kuncogni kezdett. – Mit nevetsz? – kérdezte egyből Fany, mire Seo is kíváncsian fürkészte az egyre ízesebben nevető Taeyeont.

– Hogy szólítottad Seohyunt? Seobaby? – nevette Tae, mire Seo fülig vörösödve nézett maga elé.

– Akit megszeretek, azoknak adok egy becenevet. Tudom, még csak most találkoztunk, de mindketten nagyon szimpatikusak vagytok nekem! Taeyeon... Tae... Taengoo! – kacsintott Tiffany, majd mindhárman hangos nevetésbe kezdtek.

A három lány éppen egy külföldi kávézó mellett haladt el, mikor Tiffany örömében ugrálni és tapsolni kezdett, mikor meglátta a helyiség bejáratát.

– Jaj, lányok! Ide muszáj bemennünk, isteni finom amerikai süteményeik vannak! Az ex-pasimmal csomószor jártunk ide... mekkora egy szemét gazember volt az a disznó! – ráncolta végül össze a szemöldökét Tiffany, de egy pillanat múlva már újra mosolygott, és szinte behúzta magával a másik két lányt a kávéházba.

– Ami azt illeti, én nem igazán szoktam ilyesmit enni, jobban szeretem a koreai ételeket... – akadékoskodott Tae, de Tiffany ellentmondást nem tűrően tuszkolta tovább őt. Seohyun nem mert ellenkezni.

– Szó sem lehet róla, hogy itt ne együnk valami finomságot! A vendégeim vagytok, válasszatok valamit! – mutatott Tiffany az üvegpultban sorakozó gusztusos cukrászkölteményekre.

A lányok nyálukat csorgatva szemezgettek a finomságok között, Tiffany kiválasztotta a kedvenc édességét, amiről nemcsak Tae és Seo, hanem a két kiszolgáló lány, illetve a mögöttük sorban álló vendégek is megtudták tőle, hogy azt még az egyik ex-pasijának (aki mellesleg amerikai) a nővére készítette el neki először, de nem volt közel sem olyan finom, mint ebben a kávézóban. Taeyeon is választott magának egy számára szimpatikus süteményt, majd mindenki meglepetésére Seohyun három sütit és egy amerikai tejszínhabos cappucinot is rendelt magának, amitől még Tiffany szája is tátva maradt. Amikor leültek, Seo a tőle már megszokott szégyenlősséggel fülig vörösödve vont vállat:

– Én imádom a süteményeket... és természetesen én fogok fizetni! – tette hozzá pironkodva.

Tae és Tiffany felettébb mulatságosnak találta, hogy a csendes és visszahúzódó Seohyunnak az édességek a gyengéi. Hamarosan kihozták a rendelt édességeket, illetve Seo capuccinoját, majd mindhárman falatozni kezdtek.

– Hmm, ez isteni... – mondta áhítattal Tiffany, majd felülkerekedett kíváncsisága, és megkérdezte, ami már elindulásuk óta fúrta az oldalát. – Taengoo, mitől lettél rosszul? Nem hiszem, hogy a főnök mondott valamit neked... mi történt?

Taeyeon lassan letette a süteményes villát, és mosolyt erőltetve magára, de mégis szomorú hangon válaszolt:

– Nem, Onew a legrendesebb ember a világon, nem tett semmi rosszat. Csak tudjátok, találkoztam valakivel, akire nagyon nem számítottam itt és most. Ez viselt meg egy kicsit, de már jól vagyok! – tette hozzá nem túl meggyőzően, végigsimítva az arcán lévő heget.

– Fogadjunk, hogy egy szemét pasi miatt van ez az egész! El sem hinnétek, hogy milyen sokáig próbálkoztam megtalálni az igazit... volt egy modell srác... Istenem, micsoda teste volt! Aztán volt egy amerikai autóversenyző, volt egy focista, egy híres basszusgitáros, akit nem neveznék meg, akkor volt egy testépítő... nos igen, nála nem volt nagy a gond, ha értitek, miről beszélek... – mondta vicces fintorral az arcán Tiffany, és közben ujjaival mutatta, hogy az utóbbi úrnak nem minden testrésze volt a legideálisabb, mire Seohyun vörösebb lett, mint a kínai zászló, de még Tae is zavarba jött. – Legutóbb pedig egy tűzoltó. Mindegyik csak magával volt elfoglalva, de arra volt merszük, hogy megcsaljanak engem! Minden pasi egy szemét! – nyugtázta végül Tiffany.

– Nem lehet, hogy csak azért mondod ezt, mert hasonló típusú srácokkal randiztál? – kérdezte tele szájjal Seohyun.

– Hogy érted ezt? Most mondtam, kikkel jártam eddig, mindegyik más volt... Bár az autóversenyzőnek és a focistának talán ugyanolyan formájú volt a feneke... – gondolkodott el komolyan Tiffany, és ettől a másik két lány ismét nevetni kezdett.

Ekkor figyeltek fel két lányra, akik a pultnál hezitáltak. Egyikük elegánsan csinos kosztümben volt, hosszú ébenfekete haját kibontva viselte, és látszott rajta, hogy igazán elit környezetben nőtt fel. A vele lévő fiatalabb lány viszont szedett-vetett ruhákat viselt, Tiffany egyből megállapította, hogy a cseresznyepiros bő, csipkés szoknyája nem illik a zöld felsőjéhez, illetve a rikító kék bakancsától szinte hányingere lett. Ehhez jött ráadásul a hajviselete...

– Nézzétek már azt a két csajt! – mutatott Tiffany a pult felé, egy pillanat alatt végigmérve őket. – A fekete hajú lánynak kell a cipője! A kislány viszont nagyon gáz! Az a dupla copf...

Tae és Seo feltűnés nélkül fordult a pult felé, és figyelni kezdték a két lányt.

– Azt mondtad, vehetek egy csokis sütit! – hisztizett durcásan a dupla copfot viselő lány.

– Yeri! Teljesen kihozol a sodromból! Ne akard, hogy itt mindenki előtt felpofozzalak! Válassz valami olcsóbbat, és menjünk végre! – mondta a kosztümöt viselő fekete hajú lány, aki nem volt más, mint Krystal.

Yeri szikrázó szemekkel nézett Krystalra, majd kiválasztott egy olcsóbb édességet Krystal legnagyobb megelégedésére. A szoknyája zsebéből előhúzta a vagyonát, ami némi aprópénz volt, de szerencsétlenségére két-három érme kiesett a kezéből, amelyek szétgurultak a padlón. Az egyik éppen Taeyeon cipőjének ütközve állt meg. Tae lehajolt, hogy felvegye a pénzt, de kezei nekiütköztek Yeri kezéhez.

– Bocsánat! – hajolt meg illedelmesen Yeri, ijedt arcot vágva, de Tae kedves mosolya megnyugtatta, és ő is viszonozta a mosolyt.

– Hogy hívnak? – kérdezte Tae.

– Yeri... – válaszolta büszkén a lány.

–  Ő a nővéred? – biccentett a fejével az éppen a pultnál fizető Krystal felé Taeyeon.

– Nem, dehogyis! – nevetett fel Yeri. – Még csak az kellene! Ő csak egy gonosz boszorka, aki ráakaszkodott az én Oppámra!

A három lány felnevetett Yeri utolsó mondatán, és Tiffany nem bírta ki, hogy ne adjon neki valami hasznos tanácsot:

– Akkor azt javaslom kislány, mindent bele! Legyél egy kicsit nőiesebb, öltözz fel szépen, csináltasd meg a frizurád, és viselkedj úgy, hogy felfigyeljen rád az a fiú! – mondta Fany, megpecsételve egy biztató kacsintással.

– Ne is hallgass a nénire! – szólt közbe váratlanul Seohyun. – Legyél önmagad, hidd el, a személyiségeddel sokkal jobban meg tudod fogni azt a fiút. Ha te így érzed jól magad, ne változtass magadon, ha tetszel annak a srácnak, úgyis felfigyel majd rád!

Yeri meghajolva megköszönte a tanácsokat, majd búcsúzóul Taeyeonra mosolygott, és visszament Krystalhoz, aki éppen kifizette a lány sütijét.

– Mondtam, hogy ne állj szóba senkivel! Jaj, a sírba teszel te lány, de én előbb lőlek le majd! – nézett fel az égiek segítségében reménykedve Krystal.

– Most én akarok Oppa mellé ülni az autóban! – mutatott Yeri a kávézó előtt parkoló kocsira, amelynek a volánja mögött Zelo várakozott a két lányra.

– Szó sem lehet róla! Megmondtam, hogy a hátsó ülésen húzd meg magad, vagy nem jöhetsz velünk sehová! Fogd be a szád, és edd meg a süteményed! – nyomta Yeri kezébe Krystal az édességet, majd kiléptek a kávézóból.

Taeyeon tekintete óvva kísérte végig Yerit, aki felébresztette benne az idősebb testvéri és az anyai ösztöneit is. Látta, ahogy beszáll a bejárat előtt parkoló autóba, és Krystal elfoglalja helyét az anyósülésen. Ekkor látta meg a volán mögött ülő fiút, de arcát csak egy pillanatra figyelhette meg, mert szinte azonnal elindultak. Tae pupillái egyszerre a tízszeresére nőttek, és azonnal felpattant a helyéről Fany és Seo legnagyobb meglepetésére, majd a bejárat felé rohant. Amikor kiért az utcára, Yeriék autója már beleveszett a szöuli forgalomba. Tae kétségbeesetten körbenézett, és kezeit a szívéhez emelve ezt suttogta:

– Zelo...